és hát akkor a hisztiről...

amikor először beütött a ménkű, lefagytam . az én fiam, ez a kicsi csöpp aki olyan volt , mint egy angyal egyszer csak elővette ezt a dermesztő akaratnyilvánítási módszert  ...  /  nem tudom, mit képzeltem erről a témakörről... talán azt , hogy ha akar valamit  , majd cicamica módon hízelegni kezd ?!  /  

először még csak a műbalhé, elvislehetetlen frekvenciával és krokodil műkönnyekkel...  ekkor még működött az az elterelési módszer,  ami abból állt, hogy én meg  ráműtüsszögtem   , vagy megszaglásztam a büdilábait...    ennek eredménye  kitörő kacaj, és nyitottság valami más elfoglaltság keresésére.  én meg lubickoltam  a  boldog tudatlanságban , hogy oké, ezt is kipipáltuk, nem is volt olyan vészes, mit kell erről lexikonnyi vastag könyveket írni ? 

később elterelési módnak valami  Füli által nem, vagy csak ritkán  látott tárgy adományozása vezetett eredményre    / esernyő, hátizsák, stb /

aztán a  könnyedzés mellé beütött a toporzékolás , és egy még irritatívabb frekvencia.

itt kezdtem berámolni a kiságyba , leülni vele szemben, nézni a produkciót,  halk és kedves hangon elmagyarázni neki, hogy  meglehetősen hülyén viselkedik, és nálam ezzel úgysem  fog célt érni   / éljen a következetesség , tanultam az iskolában /  ez először még be  is jött .  aztán egyre jobban ordított , amivel  gyakran kiverte a biztosítékot. ilyenkor itthagytam, és  rendszerint  levonultam a konyhába, hogy nagy csörömpölésekkel kávét készítsek  magamnak.  ha rájött, hogy nincs közönség, elmaradt az ordítás.  mire visszajöttem, vagy elaludt, vagy képes volt elszórakoztatni magát, és elfelejtette a hiszti okát.  vagy - és az utóbbi időben ez lett a gyakoribb-  nem felejtett, és ahogy meglátott újra rázendített...  ilyenkor újra itthagytam amíg az első két lehetőségből valamelyik be nem következett...

ezeken a napokon alig vártam, hogy Tamás hazaérjen, mert már nagyon lepasszoltam volna ezt a kis hisztimasinát.  / ez  rendszerint délutáni elfoglaltsága , főleg a hideg frontos napokon , és fáradtan . elaltatni  ilyenkor nem hagyta magát az istennek se  /

mire apánk hazaért rendszerint angyallá szelídült .

mostmár heti egy-két  alkalomra redukálódott ez a produkció, viszont kiegészült a törés-zúzással.  kicsit belerúg ebbe- abba   /á, nem vészes,  csak ami az útjába kerül /  egyelőre minket még nem üt, de ezek után félek, ezt sem fogjuk megúszni.

naezzelmostmisináljak???

 

 

Szerző: durcka  2009.03.04. 09:55 Szólj hozzá!

Címkék: hiszti

A bejegyzés trackback címe:

https://fulianyublogja.blog.hu/api/trackback/id/tr29979459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása