tegnap a zengebölcsis becsekkolás után sikerült az irattárcámat egy másik anyu táskájába belezsuppolnom. még jó, hogy ő időben észrevette, mert mindenem benne van , még Füli iratai is . megdöbbenve mentegetőztem kicsit, hogy nekem is van hasonló táskám, biztos azért . azért a fenét. se színre, se fazonra nem klappolt. kell az ilyen megerősítés az ember önbizalmának, hogy igen anyukám , te tényleg tökhülye vagy.
közvetlenül ezután felhívott a védőnő, hogy ma 2- kor meglátogat. tízkor csengetnek, én meg itt ülök talpig topiban, hogy még ráérek - Füli alszik, én még se fogkefét, se fésűt nem fogtam magamra, éppen a második kávéval próbáltam valahogy felébredni. Judit szerint ő telefonban is tíz órát mondott és nekem a tárcaügy után nincs is jogom kételkedni a szavában . ellenben a tíz és a kettő nem hasonló hangzású szavak ,úgyhogy kezdek kételkedni viszont a szellemi képességeimben....
...és kezdem megérteni a Főnököt, aki háromgyerekes családanyu, és néha kicsit elhányja a kulcsát, vagy a mobilját. nagy bumm...
feljövök én még erre a szintre?
Utolsó kommentek