eljött újra a szép idő!   reggel kidörgöltük az álmot a szemünkből, láttuk, hogy százágra süt a nap , és tudtuk már, hogy itten  biza' kirándulva lesz.  vétek ilyenkor itthon ülni. nem is bűnöztem hát mindenféle mosási és takarítási tevékenységgel , villámgyorsan szedtük a sátorfánkat, hogy minnél előbb elpucoljunk itthonról.

amikor nem tudjuk eldönteni, merre is vigyen az út, rendszerint Alcsúton kötünk ki az arborétumban. nincs vészesen messze, szép és  zöld télen- nyáron,  Gyermeket is szabadon lehet ereszteni .

Remek nap sikeredett belőle, Füli hősiesen szedte a lábacskáit, nagyon szép távot sikerült legyalogolnia , és az elvárások alatt koszolta össze magát.  / pedig voltak pocsolyák szép számmal  /

Összeszedett ezt-azt.   a felét rágcsálásra  ,  a másikat elhajigálás céljából. immár apai beleegyezéssel kóstolgathatta a faleveleket,  szedtünk varázspálcának való mindenféle csudabotocskát, hapciztunk virágot, akadt játszópajtinak való gyereksereg.     Füli  kétszer  gondolta úgy, hogy azzal a másik  mosolygós- kedves házaspárral kell folytatnia az  útját, és háromszor  próbált egyedül nekivágni a nagyvilágnak .

minkét kísérlete kudarcba fulladt . 

még mindig mi vagyunk a szülei  :)